Hogyan is kezdődött?

A Zupparty az úr 2010. évével indult útjára, már teljesen kidolgozott tervként. A semmiből teremtődött ötletet szerencsére pár hét leforgása alatt sikerült megvalósítani. Döme még így zord party körülmények között is vadnyugatot megszégyenítő sebességgel kapja elő kameráját, ha szükség van rá. Szücsi számára pedig már egy ideje nem újdonság a szereplés az élet más területeiről sem, de főként a bulikban nem.

Mostanra?

A kezdeti komolytalan hozzáállás pillanatok alatt megváltozott, mikor láttuk mennyire ügyesek a srácok, és mennyire semmibe veszik őket. Ezért a műsor célkitűzése elsősorban az lett, hogy fiatal tehetségeket mutassunk be a nagyközönségnek, akiknek lehet, hogy már csak ez a kis lökés hiányzik a sikerhez. Mint tudjuk, Magyarországon, ami új, ami fiatal, ami nem valakinek a rokona, ami underground azt „nem szabad segíteni”. Mi csak azért is ennek tudatosan ellentmondanánk, és megmutatjuk a közönségnek, milyen tehetségek vannak közöttünk. Ha megismeritek őket, és megtetszik a zenéjük, már nem tud senki az útjába állni a sikernek, mert ahhoz csak egy előadó kell és a közönsége. Próbálunk elsősorban nem annyira ismert, vagy inkább közkedvelt stílusok zenészeivel foglalkozni, tehát rock minden alfajával, elektronikus producerekkel, hip-hop és reggae előadókkal. Nem csak a zenéjüket ismerhetitek meg nálunk, hanem magukat az előadókat is személyesebb oldalukról – remélve,hogy elfogultabb nézőinket a szimpátia meg tudja győzni.

A csapat

Szücsi(Riporter/Gyártásvezető)

Mint bulizási stílusomból is ki fog derülni, egyetemista volnék. Ezt a nemes tevékenységet a Szegedi Tudományegyetemen végzem több szakon is. Ebbe nem mennék jobban bele, mert a hülyeségekből, amiket majd néha benyögök a műsorokban, úgy se fog ez leesni. Zeneszeretetem olyan 12 éves koromban kezdődött, azóta nehezen találok pillanatot az életemben, amikor nem szól „hozzám” a zene. Rengeteg zenei stíluson mentem keresztül ez idő alatt, kezdtem a metállal, majd jött a hardcore, sok év gitárzene után drum and base, goa, chillout. Mostanában leginkább a progressive és minimal zene jön be, illetve a magyar underground hip-hop. Viszont az állandó ritmusvágyam ellenére sose volt egyetlen stílus se, amit igazán fanatikus szinten szeretnék, kívülről soroltam volna a legnagyobb előadóit vagy zenekartagjait. Nem is volt sok értelme annak, hogy itt leírtam, szerintem mire ezt olvasod, már megint valami új irányzattal próbálom fenntartani az érdeklődésem. Egyetlen örök visszatérő nálam Lenny Kravizt. Megjegyzésként annyit még, hogy örülök ennek a műsornak, mert azon túl, hogy jó arcnak tartanak majd a tehetségek gondozásáért, a felvételek miatt tisztább képet kapok az előző napi bulikról is.

Döme(Operatőr/Vágó)

Riporter kollégámmal ellentétben én a tanulmányaimat ideiglenesen befejeztem és saját cégemmel próbálok boldogulni a nagy betűs ÉLET-ben.! A zene, számomra lételem ez az egyetlen dolog, amit egy napig sem tudnék hiányolni az életemből. Nincs konkrét stílus, amire azt tudnám mondani, hogy a kedvencem vagy, hogy jobban szeretem, mint a többit az, hogy milyen zenét hallgatok, az attól függ, milyen hangulatomban vagyok. A műsorral kapcsolatban meg csak annyit hogy remélem, ezzel segítünk az előadóknak, és hogy tetszeni fog nektek.
Szücsi rám szólt, hogy ez kevés és írjak még. Ezért most nem fogok ugyan arról írni több mondatban hanem Inkább leírom, mit várhattok a videókban tőlem, mint operatőrtől és vágótól!! Az biztos, hogy sose fogok, megszólalni ezt nem azért teszem, mert nem merek, hanem azért mert ezzel az őrületbe kergetem Szücsit. Majd figyeljétek a kétségbe esett fejét!!! Vágóként meg nem az effektekre fogok rámenni, hanem inkább a hangulat 100%-os visszaadására, ja és hogy minden kínos jelenet, ami a riporterről készül, bekerüljön!!!! Na, remélem ennyi elég, sziasztok.